TANULÁSI PROBLÉMÁK, SPECIFIKUS TANULÁSI ZAVAROK KISISKOLÁSKORBAN
A tanulási teljesítmény zavarainak különféle területeken megmutatkozó jellemzői és súlyossági fokozatai ismeretében történik a tanulók besorolása ellátási kategóriákba, melyek elnevezését jogszabályok tartalmazzák (1).
Az egyéb pszichés fejlődési zavar kategória egyik elemét kiemelve a továbbiakban az olvasás, írás, helyesírás problémakörével foglalkozunk, hiszen ennek működési zavara valamennyi tantárgy elsajátítását akadályozhatja. Ilyen értelemben az egyik legátfogóbb tanulási teljesítményzavarról van szó.
A tanulási problémák súlyosság szerinti felsorolásában az elmaradás/gyengeség, a nehézség, a zavar és a fogyatékosság szinteket különböztetjük meg (2).
A tanulási zavar nem a külső, kedvezőtlen környezeti feltételek nyomán keletkezik, hanem abban belső okok a meghatározóak, éppen ezért a működési zavar tartósan fennállhat, megfelelő ellátás hiányában nehezen vagy alig javul. Másodlagos következményként viselkedés és magatartászavar is létrejöhet, vagy olyan pszichés tünetek, amelyek átmenetileg vagy tartósan akadályozzák a személyiség fejlődését.
A tanulási zavar állapotára az idegrendszeri működés érintettsége miatt jellemző, hogy a tanulók egyes tantárgyakban lényegesen jobb, más tantárgyakban lényegesen alacsonyabb teljesítményt érnek el. A variációk sokféleségéből eltérő teljesítménymintázatok keletkeznek, különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük a figyelem, az emlékezet, a motiváció vagy éppen a viselkedés, magatartás szempontjait is. A teljesítményprofil sokféleségéből következik, hogy minden tanulónak egyénre szabott ellátásra van szüksége. Az ellátásra vonatkozó javaslatokat tartalmazza a szakértői vélemény.
(1) A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. Értelmező rendelkezések 4.§. 25. szerint „a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján …egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”.
(2) Az „Irányelvek a sajátos nevelés igényű fogyatékos tanulók oktatásához” dokumentum használja a (specifikus) tanulási zavar fogalmát (Irányelvek, 2020). Az állapot hátterében „olyan multifaktoriális meghatározottságú ún. idegrendszeri fejlődési zavar áll …mely az átlagos vagy akár átlag feletti értelmi képességek és a szükségletekhez illeszkedő, megfelelő oktatási feltételek ellenére okoz komoly nehézségeket a tanulásban, a sikeres iskolai előmenetelben”.
AZ OLVASÁS-, ÍRÁS-, HELYESÍRÁSZAVAROK KIALAKULÁSÁNAK LEHETSÉGES HÁTTÉRTÉNYEZŐI
„Az olvasási zavar (diszlexia) neurobiológiai eredetű specifikus tanulási zavar, az olvasás, írás elsajátításának nehézségét jelenti, gyenge szófelismerés, pontatlan és lassú olvasás jellemzi, mely legtöbbször helyesírási zavarokkal együtt jelentkezik. A helyesírási zavar (diszortográfia) önmagában előfordul ugyan, de ritkán. Az íráskivitelezés (íráskép) zavara (diszgráfia) gyakran olvasási zavar nélkül jelenik meg. Másodlagos következményként szövegértési nehézségek jelentkezhetnek, valamint a kevesebb olvasási tapasztalat hátráltathatja a szókincs és a háttértudás fejlődését.” Irányelvek a sajátos nevelés igényű fogyatékos tanulók oktatásához 2020.
A felsorolt tünetek korai előzménye lehet a beszéd- és nyelvfejlődés zavara: a későn induló beszéd, a nyelvi fejlődés lassúsága vagy elakadása, az artikuláció pontatlansága. Az is gyakori, hogy a szakszerű logopédiai ellátás mellett is lassú a javulás, és a logopédiai kezelés nem is fejeződik be az iskolába lépést megelőzően.
Az olvasászavar vagy diszlexia csak akkor állapítható meg, ha a tanuló megfelelő oktatásban részesült, a tanulást nem akadályozták külső körülmények, pl. sok hiányzás (a pedagógus vagy a tanuló hiányzásai), túl gyors tanítási tempó, a begyakorlás elmaradása, vagyis a feltételek kedvezőek voltak az olvasás elsajátításához. Arról is meg kell győződni, hogy nincs-e látás- vagy hallássérülés, amik szintén akadályai lehetnek az olvasás tanulásának.
Az írás tanulásában a fentieken túl meghatározó jelenősége van a grafomotoros kivitelezésnek. Mennyire jól kezeli a tanuló az íróeszközt, képes-e szabályos betűalakításra, a helyköztartásra, mindezekhez kellően érett-e a finommozgásos koordinációja. Előfordulhat a kézhasználat általános ügyetlensége is. Mindezek az író, rajzoló mozgás gyengeségét okozzák.
A helyesírás zavara az előző két tünethez képest később jelenik meg, hiszen a tananyag elrendezésében a nyelvi szabályokat csak magasabb osztályfokon tanulják.
JELLEMZŐ ÉS GYAKORI TÜNETEK AZ OLVASÁS-, ÍRÁS-, HELYESÍRÁSZAVAR ESETÉN
A megfigyelhető tünetek mintázata a gyermekre jellemzőek, vagyis mindenkinél más és más. Ennek ellenére vannak általánosan jellemző, gyakran előforduló hibák. Az olvasás zavara azért alapvető, mert az olvasás az iskolai tudás megszerzésének meghatározó módja. Ennek sérülése minden tantárgy tanulásában akadályt jelent, de az is veszteség, hogy a gyermek nem válik olvasóvá, mivel az nehéz munka számára és nem élményt nyújtó lehetőség.
Jellemző, hogy nehezen alakul ki a folyékony olvasás, a tanuló silabizálva olvas, azaz betűről betűre halad, ezeket próbálja sorba rendezve értelmezni, keresi a szójelentést, miközben betűket téveszt, felcserél, akár szótagokkal is ugyanez történik. Kihagyások fordulnak elő, betű, szó, szótag. Megfigyelhető, hogy egy szó vagy mondatrész, mondat olvasását többször újrakezdi, végül a szó jelentését nem tudja azonosítani. Egyes támpontok alapján felismerni véli a szó egészét, de a vélelmezett szó teljesen eltérő az olvasandó szó jelenésétől. Vagyis nincs azonosítás, nincs jelentésadás és nincs megértés. Ebben a tanulási szakaszban betűcsere, betűkihagyás, szótagcsere, elhagyás, önkényes toldalékolás, a betűk, szótagok, akár szavak sorrendjének cseréje váltakozva előfordulhatnak. Ilyenkor mutatkozik meg az is, hogy milyen lassú az olvasás sebessége. Magasabb szintre lép a tanuló, ha sok gyakorlás nyomán, jó értelmi erőit felhasználva megtanulja a szóképes olvasást. Vagyis a szóegészt ismeri fel és hozzárendeli a szó jelentését. Azokban az esetekben ez jól működik, amikor a szó a gyakran használt ragokkal, jelekkel, toldalékokkal együtt fordul elő, mert ilyenkor úgy tűnik, mintha elemző-összetevő módon elolvasta volna. De ha a szótoldalék eltér a megszokottól, ott már az olvasás jelentésmódosítással is járhat. A szövegértés nehezítettsége az alacsony szókincsből is következhet. Mindenesetre az olvasászavar hosszan elkíséri a tanulót és akadályozza a tanulást. Az olvasás feladata megterhelő, fárasztó számára, mivel nem kíséri siker, így kerüli az olvasást, s tapasztalható, hogy egyre inkább nő a feszültsége.
Az írásban és helyesírásban előforduló hibák hasonlatosak az olvasás hibáihoz, amelyekhez társulhat a kivitelezés zavara és a nyelvtani szabályok be nem tartása. Ezekben az esetekben is arra lehet számítani, hogy a javulás lassú, és a hibák egy része makacsul ellenáll a korrekciónak. Éppen ezért jogos, hogy a pedagógiai kedvezmények körében lehetőség van például az írásbeli számonkérést szóbeli feleletre váltani, vagy hosszabb időt biztosítani az írásbeli munka elkészítésére.
KI ÉS HOGYAN SEGÍT AZ OLVASÁS-, IRÁS-, HELYESÍRÁSZAVAR LEKÜZDÉSÉBEN?
Mivel a tanulási zavar állapota szükségessé teszi a sajátos nevelési igény megállapítását, így a tanulóval gyógypedagógus foglalkozik. Elsősorban logopédiai feladat, hiszen sokszor még a nyelvi fejlettséget is direkt módon kell fejlesztenie a szakembernek. Ha a beszéd és a nyelv fejlettsége a vizsgálatok szerint életkornak megfelelő, akkor a pedagógiai célú rehabilitációs munkát más szakirányú végzettségű gyógypedagógus is elláthatja (a tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy a pszichopedagógia szakirányú végzettséggel).
A beavatkozás tartalma a diszlexia reedukáció, ami az olvasás újratanítását jelenti. Hosszadalmas folyamat, hiszen nemcsak az újratanítás a feladat, hanem le kell bontani a korábban kialakult rossz olvasási szokásokat. Szükség lehet arra, hogy a gyógypedagógus mellett pszichológus is foglalkozzon a tanulóval, mert kialakulhat az olvasástól való félelem, szorongás, nem mer hangosan olvasni, mindezek kiválthatnak egyéb tüneteket is: gyakori fejfájás, étkezési és alvási zavarok, gyors, egy-két napos betegségek. Szükség lehet fejlesztőpedagógus bevonására is, aki a gyógypedagógussal egyidejűleg intenzív képességfejlesztés végez, pl. figyelem, emlékezet, kézmozgás ügyesítése stb.
A szülőben és a tanulóban is felmerül a kérdés, hogy a sok munka és áldozat sikerrel jár-e? Igen a válasz, ha nem is mindig úgy, hogy az olvasás, írás, helyesírás magas szintűvé, teljesen tünetmentessé válik. Gyakran kiderül a tanulóról, hogy más területeken milyen értékes tudása, tehetsége van. Ilyen „menekülő útvonal” a matematika, az informatika, a biológia, kémia, fizika iránti érdeklődés. Ezek lehetnek olyan erősségek, amelyek a pályaválasztást is befolyásolják.
MIÉRT KELL FOKOZOTT FIGYELEMMEL, BÁTORÍTÁSSAL SEGÍTENI A TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐKET?
A tanulási kudarc feldolgozása nehéz feladat, gyakran nem is sikerül. Az érintettek többsége nemcsak jó vagy átlagos értelmi képességű, hanem több területen kiváló teljesítményre képes. Az akadály azonban megkerülhetetlen, mert olvasni, írni kell. Az alsó tagozaton ez kiemelt jelentőségű, s folyamatos a megmérettetés. Kiemelik, dicsérik azt, aki gyorsan és megbízhatóan halad előre. A lemaradó nem érti, szégyenkezik, kedvetlenné válik, elfordul a tanulástól, nő a szorongása, megváltozik a viselkedése, kötekedő lesz vagy magányos és hallgatag. Önértékelése romlik, selejtesnek érzi magát. Megpróbál kompenzálni, ő lesz az erős, a verekedő, a kötekedő, a túl bátor, a túl vad. Balesetek oka vagy szenvedő alanya, kitűnni vagy éppen ellenkezőleg „eltűnni” akar. Minden eset más, minden kompenzáció más, minden bánat más.
Egy korábban végzett kutatásban olvasászavarral küzdő, valamint jól olvasó alsótagozatos gyermekek összehasonlító vizsgálatára került sor. A kontrollpár módszert használva azok a jól, illetve rosszul olvasók alkottak egy párt, akik életkora között három hónapon belüli volt az eltérés, akik értelmi fejlettségének számszerű vizsgálati értéke +/– 5 ponton belüli eltérést mutatott, és akik neme, valamint osztályfoka azonos volt. Az értelmi fejlettséget ugyanazzal a mérőeszközzel mérték, és a vizsgáló személye is azonos volt, vagyis a mérőeszközt hasonlóképpen alkalmazta. Az összehasonlítás céljából elvégzett vizsgálatok közül egyet mutatunk be, a Rajzolj egy embert… próbát. Ez a próba elég megbízhatóan fejezi ki a gyermek érzelmi állapotát. A nagyobb vizsgálati csoportból két tanuló munkáját emeltük ki.Alaptípusok vagy csoportok az élménykereső, az elhanyagoló, a kiszolgáltatott, és az elkerülő.
Az emberalak-ábrázolás általában tükrözi a rajzoló belső élményét testéről, biológiai és pszichés állapotáról. A rajzot a szakember egy skála alapján elemzi, így minden rajzot azonos szempontok szerint értékel. Ez azért is fontos, mert a különböző életszakaszokban, időpontokban, helyzetekben készült rajzok a pontozás segítségével összevethetőek. Az egyik rajz magabiztos, derűsen szemlélődő fiút ábrázol.
A test arányos, a részletek kellő számban és kidolgozottsággal jelennek meg, a cipők satírozásával hangsúlyozza, hogy „megáll a maga lábán”. A tanulási zavarral küzdő fiú rajza azt sugallja, hogy „nem vagyok befejezve”. Az emberalak vázlatos, a testrészek ábrázolása hiányos, az arc sematikus, a nyak hiánya különösen feltűnő, hiszen semmi nem tartja a fejet, forgatni, mozgatni sem tudja, de talán nem is szeretné, hiszen bármerre is figyel, csak a kudarcával szembesül.
FORRÁSOK
Torda Ágnes (2015) Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuo-motoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Betűbazár.
Torda Á. (2000) Az emberalak ábrázolásának sajátosságai diszlexiás gyermekeknél. Psychiatria Hungarica. Kép és Lélek. 416–420
Gyarmati É. (2007) Diszlexia a specifikus tanulási zavar. Lélekben otthon.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Oktatási Hivatal. 2020. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/SNI_iranyelvek.docx
Írta: Dr. Torda Ágnes gyógypedagógus-logopédus, klinikai gyermek-szakpszichológus