MI A KÉPESSÉG? MI A KÉSZSÉG?
Miért követjük fejlődésüket és mérjük a fejlettségüket?
A képesség az a belső tudás és erő, melynek segítségével egyre bonyolultabb feladatokat tudunk eredményesen megoldani. A feladatok a legkoraibb életkortól kezdve kihívást jelentenek, ezek megoldása a korai életszakaszban önindított, ilyenkor az egyedfejlődés programja, a kutató kíváncsiság áll a háttérben. Ha a környezet ezeket a korai megnyilvánulásokat figyeli, esetleg ösztönzi, majd jutalmazza mosollyal, érintéssel, simogatással, szóbeli dicsérettel, akkor megerősödik a motiváció, megjelenik a siker, a jutalmazás öröme. Ez a legmaradandóbb megerősítés. Kisgyermekek már nagyon korán átélik az „én már tudom csinálni” örömét, ami szintén jutalmazó élmény számukra.
A képességek folyamatos gyakorlással fejlődnek, mindeközben képességeink egymásra épülnek és bonyolult struktúrát alkotnak. Ha rendszerezni akarjuk ezeket, akkor négy fő területet nevezhetünk meg. A motoros, a beszéd- nyelvhasználat, a kognitív és a viselkedés/szociális képesség területeit. Ezzel teljes összhangban fogalmazza meg a pedagógiai szakszolgálat működését szabályozó rendelet, hogy a korai fejlesztés célja: „a kognitív, a szociális kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés...” Tehát a jogszabályban is a pszichológiában és a gyógypedagógiában használt megnevezések és szakmai feladatok szerepelnek.
Bármely tevékenység megvalósításához képességek sokaságát használjuk, vagyis minden tevékenységünk komplex és integratív. Ezért értelmezhetetlen, amikor fejlesztők úgy reklámozzák magukat, hogy ők komplex vagy komplex integratív képességfejlesztők. A képességek komplexen és integráltan működnek, nem is lehetséges egy tevékenységben aktivizált képességeinket szétszálazni és az egyes részképességet önmagában fejleszteni.
Ha egy tanult tevékenységét kitartóan gyakorolja a gyermek és ezt egyre gyorsabban, magabiztosabban, könnyedebben tudja használni, akkor kialakul a készség, ami a cél megvalósításhoz szükséges. Annak ellenére, hogy tevékenységről beszélünk, ez nemcsak fizikai megvalósítást, hanem gondolati műveletet is jelenthet (pl. számolási feladat, egy problémahelyzet megoldása vagy egy cél eléréshez szükséges folyamat összerendezése).
Mikor javasolják a szakértők az óvodások fejlesztését? Mi a különbség az egyes pszichikus funkciók működési nehézsége és zavara között?
A képességek fejlesztésére akkor van szükség, ha a szülő és a szakember azt tapasztalja, hogy a képességek fejlődésének üteme eltér az átlagostól vagy az életkorban elvárttól. Sokféle mintázatban jelenhet meg a teljesítmény akadályozottsága. Éppen ezért a vizsgálati eredmények összessége, továbbá az egyes területeken mutatkozó részeredmények összevetése alapján súlyossági szempontú besorolás történik.
Így fennállhat az elmaradás, a zavar és a nehézség állapota. Ha az elmaradás oka számos képesség működésének elégtelensége, akkor az intellektus komolyabb alulteljesítést mutat, ezt korábban fogyatékosságnak nevezték. Jelenlegi elnevezése „Sajátos nevelési igény”.
A tartós tanulási zavar a részképességek működési zavarából következik, ilyenkor átfogó és hosszú távú fejlesztésre van szükség, ez is a „Sajátos nevelési igény”körébe tartozik.
A tanulási nehézség kialakulásában szerepet játszanak környezeti tényezők vagy pszichés akadályok, a diagnosztizált csoport elnevezése „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség”.
A besorolás nagy felelősségű szakmai feladat, az egységességet a vizsgálati protokollok, a nemzetközi és a hazai gyakorlatban bevezetett diagnosztikus besorolási mutatók alkalmazása garantálja. Ezért a diagnosztizálás a köznevelés rendszerében működő pedagógiai szakszolgálat kizárólagos feladata.
Ki a képességfejlesztő szakember?
A fejlesztő szakemberek végzettségük és képzettségük szerint eltérő kompetenciákkal (szakértelemmel, szakmai jogosultsággal) rendelkeznek. Általánosságban érvényes, hogy a képességek súlyos fejlődési elmaradása, zavara, hiányossága esetén gyógypedagógusra, konduktorra van szükség. A fejlesztő pedagógus feladata a nehézség megszüntetése. De ez sem minden esetben érvényes szabály, mivel a beszéd- és nyelvi területen jelentkező problémák között a gyakran enyhébbnek számító artikulációs hibák is a zavarok körébe tartoznak, ezekkel is gyógypedagógus (logopédus) foglalkozik.
Egy gyermek problémái lehetnek olyan összetettek, hogy egyidejűleg több szakember is foglalkozik vele. Ilyenkor egyeztetnek és felosztják a tennivalókat. Ez jól megoldható feladat, hiszen a gyermek számára állapotához és igényeihez illesztett fejlesztési terv készül, amiben a cél/célok meghatározását követően a feladatok, a tevékenységek, az eszközök, az időterv egyaránt szerepelnek.
Hogyan válasszunk fejlesztő szakembert?
Szerencsés esetben a gyermek fejlesztése abban az intézményben történik, melyben óvodás vagy iskolás éveit tölti. Ez tehermentesíti a szülőt, de ugyanakkor a szülő kevésbé tudja követni a foglalkozáson történteket. Ha nem alakul ki kapcsolat a fejlesztést végző szakember és a szülő között, akkor elmaradhat a kölcsönös tájékoztatás, az otthoni gyakorlásra való buzdítás. Amennyiben a szülő választ szakembert, akkor létrejön a rendszeres kapcsolat, de a megfelelő szakember felkutatása, a gyermek kísérése a szülőt terheli. Itt is érvényes az a szabály, hogy a szakember választásában érdemes és szükséges is a kínált és keresett szolgáltatásról való előzetes tájékozódás. A szakember honlapja, fb oldala vagy egyszerűen jó híre ismeretében válasszunk.
A képességek korai fejlesztése ma már sokféle módszerrel és eszközzel lehetséges. Ugyanaz a módszer és eszköz az egyik gyermeknél kellően hatékony, a másik gyermeknél nemcsak eredménytelen, de a gyermek védekezik a fejlesztés ellen, vagy teljes mértékben elutasítja. Ezekben a helyzetekben nem kell erőltetni a fejlesztést, a remélt fejlődés helyett olyan elutasítást válthatunk ki, ami generalizálódik és nemcsak az adott gyakorlatra, hanem az ahhoz hasonló helyzetekre is kiterjed.
Nagy hiba lenne úgy tekinteni egy gyermek fejlesztésére, hogy azt csak és kizárólag a szakember végezheti, hiszen számos alkalommal a szülő spontán módon, de mégis célzottan fejleszti gyermekét. Vásárol fejlesztő kiadványokat, megtekint elérhető bemutató anyagokat, és gyermekével megélt közös öröm az otthoni fejlesztés. Ez hatalmas élmény mindkettőjüknek, a szülő követi a változásokat, a gyermek pedig attól kapja a dicséretet és elismerést, akitől kapni a legnagyobb jutalom a számára. Súlyos elmaradás esetén ez nem elegendő, hiszen gyakran nem egy, hanem párhuzamosan több képességterület fejlesztése szükséges.
Írta: Dr. Torda Ágnes, logopédus, pszichológus, szakvizsgázott klinikai gyermek szakpszichológus, life coach