MIT KELL TUDNI A GYÓGYPEDAGÓGUSRÓL ÉS A GYÓGYPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGRŐL?
Hazánkban 116 éve képeznek gyógypedagógusokat, akik a fogyatékos gyermekek és felnőttek segítői. Ma a képzés kétszintű: az alapképzésben diplomát szerzők bármelyik óvodában, alap- vagy középfokú iskolában nevelő-oktató munkát, tehát tanórai foglalkozásokat tarthatnak. Mivel a fogyatékos gyermekek és tanulók közül sokan ma már a befogadó óvodában, iskolában együttnevelésben részesülnek, így a gyógypedagógusok is jelen vannak ezekben az intézményekben. Ebben az esetben nem tanórát tartanak, hanem az együttnevelő pedagógusok munkáját segítik. Az úgynevezett utazó gyógypedagógusok az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók rehabilitatív és habilitatív ellátását végzik. Ez a munka a befogadó intézmény pedagógusaival és más szakemberekkel rendszeres együttműködésben valósul meg.
MILYEN SZAKIRÁNYÚ VÉGZETTSÉGET SZEREZHETNEK A GYÓGYPEDAGÓGUSOK?
A fogyatékosság jellegéből és kiterjedtségéből következően a pedagógiai munkát más és más szakértelmű gyógypedagógus végezheti. Ezért a gyógypedagógus alapképzésben különféle szakirányú végzettségek szerezhetők meg. A szakirány elnevezése többnyire utal arra, hogy milyen fogyatékosságú gyermekkel és felnőttel való foglalkozásra készítették fel a szakembert.
Autizmus spektrum pedagógiája szakirány (az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek pedagógusa);
Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány (értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek pedagógusa);
Hallássérültek pedagógiája szakirány, korábbi elnevezése szurdopedagógus (csecsemő-, gyermek-, ifjúkorú, és felnőtt hallássérültek, siketek és nagyothallók pedagógusa);
Látássérültek pedagógiája szakirány, korábbi elnevezése tiflopedagógus (látássérült, vak és gyengénlátó gyermekek, felnőttek pedagógusa);
Logopédia szakirány (hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarokban, specifikus tanulási zavarokban és a gyermekkori nyelészavarokban érintett személyek pedagógusa);
Pszichopedagógia szakirány (nehezen kezelhető, személyiség-, viselkedés-, magatartás- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok, felnőttek pedagógusa);
Szomatopedagógia szakirány (mozgáskorlátozott, valamint halmozottan sérült gyermekek pedagógusa);
Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány (a tanulásban akadályozott – enyhe értelmi fogyatékos, illetve nehezen tanuló –gyermekek pedagógusa).
MIT KELL TUDNI A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI RENDSZERBEN MŰKÖDŐ SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOKBAN FOLYÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKÁRÓL?
A köznevelési intézményrendszer részei a vármegyénként és a fővárosban egy székhely-, valamint járásonként legalább egy tagintézmény, melynek további telephelyei is lehetnek.
Szakértői bizottságok a székhely intézményben és a járási tagintézményben működnek. Ezek feladata a fogyatékosság megállapítása vagy kizárása, így az itt folyó munka nélkülözhetetlen szakembere a gyógypedagógus.
A szakértői bizottságban a gyógypedagógusok vizsgálati munkát végeznek, pszichológusokkal, esetleg fejlesztő pedagógusokkal együttműködve. Ebben a folyamatban több lépcsőn keresztül történik a sajátos nevelési igény megállapítása. A járási szakértői bizottság alapvizsgálatot végez, a sajátos nevelési igény megállapítása a vármegyei, illetve országos hatáskörű szakértői bizottságok feladata.
Ugyancsak itt történik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása. A vizsgáló gyógypedagógusok szakértői véleményt készítenek, összefoglalják a vizsgálati eredményeket, javaslatot tesznek az ellátás tartalmára és megfelelő szakemberére.
MIT KELL TUDNI A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK EGYÉB GYÓGYPEDAGÓGIAI FELADATAIRÓL?
A gyógypedagógus speciális fejlesztő, terápiás, tanácsadói feladatokra is képzett. A korai gondozás, fejlesztés feladatában a diagnosztizálás, rehabilitálás, habilitálás, fejlesztés és a szülővel szoros és rendszeres együttműködés a gyógypedagógus feladata.
A logopédusok szűrő, diagnosztizáló, továbbá egyéni és csoportos fejlesztő, terápiás és rehabilitáló feladatokat látnak el.
A nevelési tanácsadásban a gyógypedagógusok egyéni és csoportos fejlesztéseket végeznek, különleges módszertani programok ismeretében terápiás és tréningfoglalkozásokat is tartanak.
A pedagógiai szakszolgálat minden tevékenységi területére érvényesek a szakmai protokollok, melyek betartását minden gyógypedagógustól elvárják.
MILYEN TOVÁBBKÉPZÉSEKBEN GAZDAGÍTJÁK TUDÁSUKAT ÉS GYAKORLATUKAT A GYÓGYPEDAGÓGUSOK?
Végzettségük szintjét emeli, ha a gyógypedagógus a mesterképzést (egyetemi szint) is teljesítik, ekkor okleveles gyógypedagógussá válnak. Egyetemi tanulmányaikat folytathatják a pszichológusképzésben is, hiszen a szakmai munkában előnyt jelent a gyógypedagógiai-pszichológiai végzettség.
A gyógypedagógusok módszertani képzésekben folyamatosan gyarapítják tudásukat, többnyire terápiás szakértelmük gazdagítása érdekében. A módszertani kurzusok többsége a tanulási, viselkedési, magatartási, beilleszkedési problémák enyhítésére, megszüntetésére készíti fel a szakembert. Ezeket a módszereket a gyógypedagógusok jogosultak alkalmazni a sajátos nevelési igényű gyermekek vagy más gyermekek esetében is, ha ez utóbbiaknál a fejlődés elmaradása vagy hiányossága külön foglalkozást tesz szükségessé.
A pedagógiai szakszolgálati tevékenység ellátásához (gyógy)pedagógus szakvizsga végzettség szükséges, mely két tanéven át folyó továbbképzésben szerezhető meg.
A magas szakértelemmel, gyakorlottsággal és tapasztalattal rendelkező gyógypedagógus munkája minőségi ellátásához a középfokú végzettség megszerzését követő hosszú éveken át tanul felsőoktatásban, szakmai továbbképzésekben és specifikus módszertani képzésekben vesz részt.
Szakértelmét konferenciákon, workshopokon, valamint szakmai közösségek aktív tagjaként tartja szinten.
A gyógypedagógus bármilyen életkorú kliens ellátására jogosult a korai gondozásban és fejlesztésben részesülő csecsemőktől kezdve a felnőtt korú személyek ellátásáig.
A gyógypedagógusok munkájukat az Etikai kódex betartásával végzik.
A gödi terapeuták valamennyien megfelelő és magas szintű végzettséggel, módszertani képzettséggel továbbá szakvizsgával rendelkeznek. A bemutatott gyógypedagógiai feladatokat kompetensen végezték vagy végzik jelenleg is köznevelési intézményekben és/vagy a magánszolgáltatásban.