Érzelmi bántalmazás az iskolában

Mit nevezünk érzelmi bántalmazásnak?

A bántalmazás lehet fizikai, érzelmi, valamint az elhanyagolás is a bántalmazás egy formája. Mindegyik változatnak van érzelmi összetevője is.

„Az érzelmi bántalmazás során a környezet azt közvetíti a gyermek felé, hogy ő értéktelen, nem fogadják el, nem szeretik, legfeljebb addig, ameddig más személy szükségleteit kielégíti vagy azokhoz igazodik.

Az érzelmi bántalmazó környezet olyan elvárásokat támaszt a gyermekkel szemben, amit az koránál vagy személyiségénél fogva nem tud teljesíteni. Ezen elvárások súlya alatt a gyermek megéli a félelmet, fenyegetettséget, kizsákmányoltságot és azt, hogy ő csak akkor lehet jó, ha ezeknek az elvárásoknak megfelel.” kekvonal.hu

A Meridián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2022-ben az UNICEF megbízásából felmérést végzett Magyarországon a középiskolások körében az iskolai zaklatás elterjedtségének vizsgálatára.

A tanulók 87%-a állította, hogy volt már elszenvedője iskolai zaklatásnak. 27%-ukat fizikailag és lelkileg is bántalmazták, 58 %-ukat „csak” lelkileg.

Az érintettek közel fele 6-10 éves korában tapasztalt először bántalmazást az iskolában, tehát a jelenség már kisiskolás korban gyakran előfordul.

Általában az osztálytársak a bántalmazók, de 21%-ban a tanárok is részt vettek benne valamilyen módon.

A megkérdezettek közül 94% említette a lelki bántalmazás valamilyen formáját: „beszóltak”, csúfolták, csúnyán beszéltek hozzá.

57% panaszolta, hogy valamilyen tevékenységből kizárták, nem szóltak hozzá.

32%-ukat fizikailag bántalmazták.

Ezek az események többségében ismétlődőek voltak sokszor napi gyakorisággal.

A megkérdezettek 44%-a azt állította, hogy már elszenvedett online zaklatást. Leggyakrabban privát üzenet formájában, de jellemző platform az Instagram és a Facebook is.

A személyes- és online zaklatás sokszor egymást kiegészítve jelentkezik.unicef.hu

Az érzelmi bántalmazás formái

Az előző részben említett statisztikában az érzelmi bántalmazás több formája is szerepelt, mint pl. a verbális agresszió: csúfolás, megszégyenítés, ezen kívül közös programból való kizárás, kiközösítés, online zaklatás.

Az iskolai közegre is érvényes, hogy a fizikai vagy verbális agresszió megjelenése akkor is rossz érzéseket kelt a gyerekben, ha nem rá irányul, ha a tanító vagy az osztálytársak másik gyereket bántanak. Hasonlóan, mint a családban, ha a szülők egymást vagy a testvért bántják és ez a gyermek előtt történik, szintén érzelmi bántalmazásnak tekintendő .

B. Coloroso (2014) Zaklatók, áldozatok, szemlélők – az iskolai erőszak c. könyvében ír az iskolában történő fizikai és érzelmi bántalmazásról (bullying-ről). Ő a bántalmazást szándékos viselkedésként írja le, a bántalmazó célja, hogy sérelmet okozzon. Az áldozatra irányul az agresszió, aki ezt követően visszahúzódóbbá válik, társas interakciói csökkennek. Előfordul, hogy állandó félelem, pszichoszomatikus tünetek (pl. fejfájás, hasfájás testi ok nélkül) jelennek meg, az iskolából gyakrabban hiányoznak a bántalmazott tanulók.

A többi gyerek, a „szemlélők” vagy védelmükbe veszik az áldozatot vagy a bántalmazó viselkedést támogatják.

Kiből lesz áldozat, bántalmazó vagy szemlélő?

Bármelyik gyerek kerülhet ezekbe a szerepekbe. Áldozat, pl. csúfolódás célpontja bárki lehet. A bántalmazó esetében gyakori, hogy őt bántalmazták otthon vagy a szülei egymást vagy a testvérét, a családi környezetből hozta a viselkedésmintékat. Testvérféltékenység is gyakran megfigyelhető a háttérben: a testvérét nem bánthatja, részben a szülői tiltás, másrészt saját morális gátlásai miatt, de az osztálytársát bántja.

A szemlélőnél is lényeges, hogy mit tapasztal, milyen viselkedést támogat a szűkebb családi, baráti, iskolai környezet. Értékként tekintenek-e arra, ha megvéd másokat.

Vekerdy Tamás több írásában említi, hogy a szülő – és a pedagógus is – a saját viselkedésmintáit adja át, ezek segítségével nevel. Vekerdy a Belső szabadság című könyvében (2017) szemléletes példát olvashatunk e jelenségről. Az általa leírt helyzet: a pedagógus jelzi a szülőnek, hogy a gyermek csúnyán beszél. Az anya állítja, hogy otthon ilyet nem hallhat, azonban amikor hazafelé mennek, csúnya szavakkal szidja a gyereket, hogy az iskolai viselkedésével kellemetlen helyzetbe hozta őt.

Továbbá, ha egy gyerek osztálytársával, vagy tanítójával csúnyán, tiszteletlenül beszél, e mondatokat általában otthon hallotta…

Az érzelmi bántalmazás felismerése

A fizikai bántalmazás megjelenési formái egyértelműek, valamint a bántó szándék is nyilvánvaló. Az érzelmi bántalmazás felismerése nehezebb. Gyakran előfordul, hogy az érzelmileg bántalmazó felnőtt vagy gyerek nem lát rá saját viselkedésére, nem vagy tévesen érzékeli, hogy magatartása milyen hatással van a másikra. Pl. a humor, viccelődés is lehet nagyon sértő.

Védekezés ellene

A gyerekek általában a barátaikhoz, pedagógusaihoz, szüleikhez fordulnak. Nagyon fontos számukra, hogy a felnőttek részéről megértést tapasztaljanak. Ne hibáztassák azt a gyereket, akit bántottak és ne nevezzék „árulkodónak” ha segítséget kér.

A pedagógusok és a szülők mit tehetnek?

- Felismerés.

- Együttérzés a gyerekkel.

- Információ adása.

- A gyerek „érzelmi izomzatának” erősítése.

E szempontok ismerete a gyerek közelében lévő felnőtteknek segít a helyzet megfelelő kezelésében, valamint a gyermek rossz érzéseinek, szorongásának oldásában.

Felismerés

Sokszor előfordul, hogy a gyerek nem tudja, vagy nem meri elmondani a felnőtteknek, hogy kortársai bántják, vagy a szüleinek, hogy a tanítója érzelmileg bántalmazza. Pl megszégyeníti az osztály előtt. A bántalmazást elszenvedő gyerek viselkedése változhat, zárkózottabbá válhat, kortárskapcsolatainak száma csökkenhet. Távolságtartóvá válhat, aki nehezen képes megbízni másokban. Testi tünetek pl. szervi ok nélkül fejfájás, hasfájás jelentkezhetnek. Iskolai hiányzásainak száma nőhet.

Felnőtt-gyerek és gyerek-gyerek kommunikációban is előfordul, hogy nincs bántó szándék, azonban hiányzik a belátás, illetve az egyik szereplő nem méri fel, hogy egy szó, mondat, gesztus hogyan hat a másikra.

A gyerek-gyerek kapcsolatban is gyakran tapasztalható, hogy nem cél a másik bántása, de egyikükre mégis rossz hatással van egy viselkedési epizód. Cikizés, ugratás, viccelődés… nagyon bántó is lehet.

A tanár-gyerek viszonylatban (valamint a szülő-gyerek kapcsolatban is) a felnőtt sokszor nem lát rá, hogy az általa alkalmazott fegyelmezési, nevelési módszer bántalmazásnak tekinthető. Sajnos a szülő, tanító még mostanában is sokszor hivatkozik arra, hogy őt is így nevelték (veréssel és/vagy érzelmileg bántalmazó, önértékelést romboló mondatokkal). Sok felnőtt is sérült az ilyen nevelés hatására, ami számára is okozhat lelki feszültségeket. Az érintett felnőttnek sokszor nehéz az összefüggést megtalálni a saját problémája és az őt ért korábbi („nevelő, fegyelmező”) hatások között.

A felismerés a pedagógus számára a saját viselkedésének, illetve a viselkedés gyerekre gyakorolt hatásának megértését is jelenti. Pl. ha egy tanító rendszeresen kiabál, ez is érzelmi bántalmazásnak minősül.