A BEILLESZKEDÉSI-, TANULÁSI-, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA A JÁRÁSI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATBAN
MIKOR VAN SZÜKSÉG A VIZSGÁLATRA? HOGYAN TÖRTÉNIK A KISISKOLÁSOK GYÓGYPEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOMETRIAI VIZSGÁLATA?
Az általános iskolai tanulmányok megkezdése után a legtöbb kisiskolás tudja tartani a tananyagban való haladási tempót, illetve azt a betű- és számtanulási sorrendet, amit a tanító a legjobb tudása és belátása szerint követ. Vannak azonban olyan gyermekek, akiknek az egyéni fejlődésmenetéhez képest túl gyors ez a tempó, több gyakorlásra, elmélyítésre lenne szükségük, vagy valamely részképesség-gyengeségük nem teszi lehetővé a biztos ismeretelsajátítást. Az is előfordulhat, hogy eltérő gondolkodási folyamatok, vagy pszichés gátak nehezítik a tanulási teljesítményt. Tanulási nehézség esetén szükséges a pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai célzott vizsgálat, hogy megtaláljuk az elakadási pontokat, a probléma gyökereit a célirányos, hatékony segítségnyújtás érdekében.
KI ÉS HOL VÉGEZ VIZSGÁLATOKAT?
Amennyiben a pedagógus jelzi a szülőnek a gyermeknél tapasztalt nehézségeket, az iskolában dolgozó fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus vagy pszichológus szükség szerint ellátásba veheti a tanulót a probléma jellegének megfelelően. A felsorolt szakemberek az ellátást egy rövid diagnosztikai célú méréssel indítják. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy szükséges egy részletesebb vizsgálat, akkor járási szakértői vizsgálatot kezdeményezhetnek a „Szakértői vizsgálat iránti kérelem” nyomtatványon (az internetről letölthető).
A járási szakértői bizottságban történő komplex gyógypedagógiai-pszichológiai diagnosztikai vizsgálatot a szülő és az iskola egyaránt kezdeményezheti, azonban bármelyik fél a kezdeményező, a másik fél -a jelenlegi törvényi előírások szerint- köteles együttműködni. A vizsgálatot kérő nyomtatványon fel kell tüntetni a személyes adatokon kívül a gyermeknél tapasztalt nehézségeket pl. olvasási, írási, magatartási tüneteket. A kitöltött, aláírt, lepecsételt nyomtatványt el kell juttatni a lakóhely szerinti járási/kerületi pedagógiai szakszolgálathoz, itt a kérelmet befogadják, időpontot egyeztetnek a szülővel és sor kerül a komplex vizsgálatra.
A járási szakértői vizsgálat kisiskolások első vizsgálata esetében általában két alkalomra osztva történik, pszichológus és gyógypedagógus vizsgálja a gyermeket. Amennyiben a járási szakértői véleményben BTMN (beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézség) a diagnózis, akkor javaslatot tesznek fejlesztőpedagógiai ellátásra. Ebben az esetben a gyermek fejlesztő ellátása kötelező, vagyis a gyermekkel az iskolában dolgozó fejlesztő pedagógus fog foglalkozni. A javaslat tartalmazhatja, hogy a gyermeknek logopédiai és/vagy pszichológiai segítéségre is szüksége van, vagy egyéb más terápiás ellátásra is, melyeket nem a BTMN állapot tesz szükségessé, hanem más, a vizsgálat során feltárt hiányosság vagy fejődési elmaradás.
A pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát lezáró szakértői véleménnyel kapcsolatban a szülőnek egyetértési, vagy egyet nem értési joga van. Előfordul -de nagyon ritkán-, hogy a szülő nem ért egyet a véleményben leírtakkal, ebben az esetben kijelölt szakemberek újra vizsgálják a gyermeket.
BTMN státuszban kötelezően és térítésmentesen kell ellátni a gyermeket az iskolában, ez a fejlesztőpedagógus feladata. Általában heti egy alkalommal, csoportos ellátásra van kapacitás a köznevelési intézményben. Az is adódhat, hogy az intézményben nem dolgozik fejlesztőpedagógus, ilyenkor külső szakember felkérésével biztosítják az ellátást. Az első szakértői vizsgálatot követő évben kötelező felülvizsgálatot végeznek a tanuló fejlődésének nyomon követése, valamint a további ellátás megerősítése, vagy elvetése céljából.
Azokban az esetekben amikor a gyermeknek elsősorban pszichés problémái vannak, pszichodiagnosztika történik, ekkor változik a vizsgálat módszere és eszköztára. Ha igazolódik a viselkedés vagy magatartás nehézsége, az indokolt ellátás pszichológiai tanácsadás, megsegítés.
LEHETSÉGES-E, HOGY A SZÜLŐ MAGÁNELLÁTÓ VIZSGÁLATÁT VEGYE IGÉNYBE?
Természetesen erre van lehetőség, de a magánrendelésben dolgozó gyógypedagógus, pszichológus, logopédus vizsgálati véleménye és ellátási javaslata nyomán a vizsgált gyermek nem kaphatja meg a BTMN besorolást és az ezzel járó térítésmentes ellátáshoz való jogot. Mivel az ellátás többletköltségét a köznevelési intézmény fenntartója fedezi, igy jogában áll meghatározni, hogy ezt milyen szakértői vélemény alapján vállalja.
Abban az esetben, ha a szülő kifejezetten szeretné elkerülni a BTMN besorolást, akkor olyan magánellátó szakemberhez forduljon, aki rendelkezik a vizsgálatok végzéséhez szükséges végzettséggel, szakértelemmel és sok éves diagnosztikus tapasztalattal.
Magánellátásban a vizsgálati és az ellátási várólista nagy valószínűséggel rövidebb, ezen kívül nagyobb óraszámban is lehetséges a gyermek megsegítése – amennyiben a család vállalja ennek anyagi terheit.
Mindazonáltal a BTMN státusszal együtt járó könnyítések (pl. hosszabb felkészülési idő, segédeszköz használata) miatt, valamint tartósan fennálló nehézség esetén célszerű az állami ellátórendszerben (is) benne lenni. Nem ritka, hogy az állami és a magán ellátást egyaránt igénybe veszik a szülők, kihasználva mindkettő előnyeit.
MI TÖRTÉNIK A GYÓGYPEDAGÓGIAI-PSZICHOMETRIAI VIZSGÁLATON?
A pedagógiai szakszolgálatban team munkában két szakember: pszichológus és gyógypedagógus, szükség esetén logopédus vizsgálja a gyermeket. Itt jegyezzük meg, hogy a logopédus szintén gyógypedagógusképzésben szerezte végzettségét logopédia szakirányon. Az is gyakori, hogy a pszichológus is rendelkezik gyógypedagógus végzettséggel, mert a két tanulmányi irány egymást kiegészíti. Az említett szakemberek minden esetben magasan kvalifikáltak, szakvizsgával rendelkeznek, jó esetben sok éves diagnosztikai és terápiás tapasztalatokkal végzik munkájukat. A pszichológus felveszi az anamnézist a szülőtől: kikérdezi a várandósság, szülés-születés körülményeiről, a gyermek csecsemőkoráról, a mozgás- és beszédfejlődésről, egészségi állapotáról, eddigi fejlesztéseiről. Hasznos a szülőnek elvinni erre a beszélgetésre a babanaplót, védőnői státuszvizsgálati eredményeket, egyéb orvosi zárójelentéseket és vizsgálati eredményeket, de ha pedagógiai, vagy pszichológiai vélemények rendelkezésre állnak, akkor azokat is. Ezekből az adatokból a gyermek jelenlegi állapotára vonatkozó lényeges információk nyerhetők. Szokták mondani, hogy egy részletes anamnézis felér egy fél vizsgálattal. A vizsgálat adatgyűjtő szakaszában az előzményeket tartalmazó iratok áttanulmányozása történik (ez a dokumentumelemzés) majd a szülőtől való adat és információgyűjtés (ez a kikérdezés).
Ezt követően intelligenciatesztet vesznek fel a gyermekkel. Iskoláskorú gyerekek esetében az első vizsgálat alkalmával elvárt a Wechsler-típusú WISC-IV. gyermek intelligenciatesztet használata. Ez egy korszerű vizsgálóeljárás, az eredményekből felállított intelligenciaprofil segítségével hasznos támpontokat kaphatunk a gyermek kognitív képességeiről: tanulási zavarok, figyelmi zavarok, mentális retardáció és más speciális adottságok. Ettől eltérő tesztválasztás is lehetséges, ha a gyermek állapota ezt indokolja. A teszteredményeket és azok értelmezését mindig megbeszélik a szülőkkel. Pszichometriai tesztet (amiben metrikus eredmények születnek) megfelelő végzettséggel - a kapott eredményeket pszichológussal közösen értelmezve - gyógypedagógus is felvehet. Projektív tesztet, mely a személyiség mélyebb rétegeit tárja fel, kizárólag speciális végzettségű szakvizsgázott szakpszichológus vehet fel.
A gyógypedagógus/logopédus egy következő alkalommal olvasás-, írás-, számolásvizsgálatot, szükség esetén logopédiai- és/vagy részképességvizsgálatokat végez. A vizsgálaton használt eljárásokat az intézményi protokoll és a gyermek tünetei határozzák meg.
A gyermeknek lehetősége van spontán játék választására, majd ezt követően már irányított helyzetben folyik a vizsgálat. A gyermek megfigyelése minden helyzetben folyamatosan történik.
A vizsgálat általában egy emberalak rajz elkészítésével folytatódik, amit a Goodenough-féle értékelés szabályai szerint minősítenek. A tanuló lerajzolhatja saját magát, vagy egy tetszőleges emberalakot.
Ebben a helyzetben megfigyelhető a domináns kéz használata, a ceruzafogás, vonalvezetés, testséma, testkép fejlettsége. Látott geometriai formák lemásolásakor pedig a szem-kéz koordinációról nyerünk információkat, értékelése a Bender B teszttel történik.
Az osztályfoknak megfelelő olvasásvizsgálatban Meixner Ildikó olvasólapjait használjuk. Magánhangzók, mássalhangzók, értelmetlen szótagok, értelmes, növekvő hosszúságú szavak olvasása során a betűismeret, az olvasási technika szintje vizsgálható. Információt kapunk az olvasási tempóról is. Az esetleges betűtévesztések mennyiségi és minőségi elemzésével az olvasási nehézség vagy zavar okaira is lehet következtetni. Első osztályosok a második félévtől már rövid kérdéseket is elolvasnak a vizsgálaton, azokat értelmezik és szóban válaszolnak rá. Magasabb osztályfokokon rövid történetet olvasnak a gyerekek, majd a szövegértést ellenőrző kérdésekre válaszolnak írásban.
Az írásvizsgálaton első osztályosoknál a tanult magán- és mássalhangzók betűit, ezekből szótagokat és szósorokat diktálunk. Második osztályosoknak 4-5 tőmondatot, harmadik-negyedik osztályosoknak arányosan hosszabb, egyszerű, összefüggő szöveget diktálunk. Az írásvizsgálaton megfigyelési szempont a gyermek ceruzafogása, vonalvezetése, betűismerete, betűformálása, betűkihagyása, -betoldása, -felcserélése, szótagkihagyás, zöngés-zöngétlen hangoknak megfelelő betűtévesztés, helyesírása, mondatkezdő nagybetűk és mondatközi-, mondatvégi írásjelek használata, a szavak elválasztása, egybeírás-különírás, a mondat szavainak tagolása, az íráskép rendezettsége, olvashatósága.
A számolásvizsgálaton a vizsgált tanuló osztályfokának megfelelő mechanikus számolást kérünk a gyermektől növekvő és csökkenő sorrendben. Megvizsgáljuk a relációalkotást apró tárgyakkal és szóban; a globális mennyiségfelismerést tárgyképeken, ujjképeken; a számok felismerését, leírását; sorozatok, analógiák alkotását; műveletvégzést eszközzel és eszköz nélkül tízes, majd húszas, százas számkörben, különösen a tízes átlépést; számsorok különböző szabály szerint folytatását; szöveges matematikai feladat megértését; helyiérték ismeretet; relációsjelek alkalmazását; szabályalkotást és követést; a fejben és írásban való számolást, mértékegységek átváltását. Természetesen minden vizsgálati elem összhangban van a gyermek osztályfokával.
Mindezeket kiegészítheti az időben való tájékozódás vizsgálata, a jobb-bal irányok ismerete, a laterális dominancia vizsgálata, a vizuális és auditív észlelés- és emlékezet és figyelem vizsgálata, két különböző észlelési csatorna összekapcsolódásának vizsgálata, a vizuális és auditív sorrendi emlékezet vizsgálata. Szükség esetén elvégezhetők logopédiai vizsgálatok is: a fonológiai tudatosság vizsgálata, a beszédészlelés és a beszédmegértés vizsgálata a GMP-próbával, a különböző toldalékok és mondatszerkezetek megértésének vizsgálata TROG-Teszt alkalmazásával, a passzív és aktív szókincs vizsgálata Peabody és LAPP vizsgálati eszközökkel, a beszédszervek vizsgálata, artikulációvizsgálat, a névutóhasználat vizsgálata PPL eszköz alkalmazásával, a grammatika vizsgálata, a verbális kifejezőkészség vizsgálata. Indokolt esetben mozgásvizsgálat, illetve az idegrendszeri éretlenség mozgásos tüneteinek vizsgálata. Ez utóbbi területek vizsgálata az Állapot- és Mozgásvizsgálat, Ayres-teszt, vagy más szenzoros integrációs teszt alkalmazásával végezhető.
Nem végzünk el minden gyermeknél minden lehetséges vizsgálatot, csak azokat, amik a tünetekkel és megismert állapotával összefüggésben állhatnak, illetve amik a vizsgálat folyamán újabb információk felmerülése nyomán válnak szükségessé. A vizsgálat menete a vizsgálati folyamat közben is változhat. A vizsgálati eredményeket befolyásolhatja a gyermek aktuális egészségi és pszichés állapota is. Az eredményeket összegezzük, a szülővel minden esetben megbeszéljük és javaslatot teszünk a nehézségek lehetséges korrekciójára, az ellátási utakra. A folyamatdiagnosztika a gyermek fejlődését kíséri nyomon.
A korrekt és alapos diagnosztikára épülhet a sikeres terápia, a nehézségek megszüntetése, a gyermek felzárkóztatása.
Írta: Melegné Steiner Ildikó, gyógypedagógus, mesterlogopédus